A harag: „a lélek amaz indulata, mely a megsértett, megrövidített, várakozásaiban megcsalatkozott, szokásaiban megzavart, önérzetében bántott ember lelkében ezek okozója ellen támad.” (kislexikon.hu)
Haragudhat az ember arra, aki megbántotta, megcsalta, átverte, vagyis arra, aki valamilyen kárt tett benne. Ha a haraggal együtt megjelenik a megtorlás vágya is, akkor bosszú lehet belőle. Ha hirtelen harag jelentkezik, azt méregnek nevezzük.
A harag olyan bűn, amivel két embernek is ártunk: egyrészt annak, akire haragszunk, másrészt magunknak is. Pszichológiai témájú könyvekkel elsajátítható, hogy hogyan kezeljük mások ránk irányuló haragját, illetve a bennünk felgyülemletteket. Ez utóbbi talán kevesebb munkával megtanulható.
A harag többnyire tudat alatt keletkezik, és az emberek igyekeznek tagadni is. Olyankor is, amikor egy kívülálló számára már nyilvánvaló.
A haragost fel lehet ismerni a magnyilvánulásaiból. Jellemző rá a fizikai vagy szóbeli kegyetlenség, fenyegetés, támadás, lehúzó kritika, előítélek, vádolás, becsmérlés, dühkitörés, rosszindulatúság, mások bajba keverése.


Dr. Laham szerint a harag hatására az emberek könnyebben azonosulnak a sajátjukkal ellentétes véleményekkel. És állítólag a dühös vitapartnerek egy tárgyalás során nagyobb eséllyel érik el céljaikat.
(forrás: kislexikon.hu, hazipatika.com, mno.hu, képek: google.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése