 |
| nem saját kép |
Több receptet is láttam már hasonló témában, ezért nem is nagyon szaporítom a szót. Saját kép sajnos nincsen, de illusztrációnak találtam egyet:)
A krumplipizza számomra majdnem egyenlő a lepcsánkával. Annyi különbséggel, hogy nem kis darabokat sütök ki, hanem egy nagyot. Elkészíthető nagy serpenyőben is, de tepsiben sütve is.
Én serpenyőben sütöttem, olajban, fedő alatt. Amikor már majdnem kész volt, ráöntöttem az előre elkészített tejfölös szószt, rátettem a felvágottat és a sajtot, majd addig sütöttem, míg a sajt rá nem sült. De természetesen bármit rá lehet pakolni a főtt tojástól kezdve, sonkát, gombát, paradicsomot, akármit.
A szószom sem volt bonyolult, tejföl, tojás, hagyma, kapor, fokhagyma ízlés szerint összekeverve.
Sütőben is hasonlóképpen csinálnám, csak még nem sikerült jól összeismerkednem ezzel a sütővel:)
Tipp: célszerű minél kisebb lyukú reszelőn reszelni a krumplit, úgy könnyebb formázni, nekem szimpatikusabb úgy az állaga:)
Egyszerű, de ötletes étel. Könnyen elkészíthető, kevés alapanyagból:) De kiélhető a kreativitás a feltéteket illetően:)
Köszönjük :) Ha csinálsz újra, majd mutass képet, úgy érdekel :)
VálaszTörlésNem tudom mikor csinálok legközelebb, de mindenképpen lefotózom:)
TörlésKét ősi ellenségem van: a pirított tészta leves, és a lepcsánka (gyerekkori trauma), szóval részemről ez sztornó, de lehet Anyukáménak megcsinálom, ha jönnek vasárnap, ők imádják az ilyen lepcsánkás cuccokat. :))
VálaszTörlésÓ, sajnálom a traumát:S Bár azt hittem az elkészítéssel kapcsolatos, nem az evéssel:) anyának olyan traumái vannak a rántott sajttal:)
Törlés