Sokszor hallottam és használtam már magam is azt a kifejezést, hogy "minden okkal történik". Az élet néha nagyon szörnyű dolgokat produkál, ilyenkor elég erősen kezdek kételkedni benne. De vannak páran körülöttem, akik ilyenkor is biztosan állítják, hogy márpedig így van, úgyhogy én is igyekszem elhinni újra és újra.
Munkanélküli vagyok. Nehéz kimondani, leírni és leírva látni, de ez a helyzet. Hivatalosan már fél éve, de mellette társadalmi munkában még hozzájutottam ahhoz a minimális összeghez, ami elegendő volt az albérlet fenntartásához. Most azonban annak is vége szakadt.
2012 júniusa óta bombázom az álláshirdetőket az önéletrajzommal, nem kis számban küldtem szét azóta. És összesen 2 állásinterjún voltam. Az elsőn több kör után második lettem, ami egy versenyben szép eredmény, de ebben a helyzetben azt jelentette, hogy nem az enyém az állás. A második interjún is tovább jutottam egy darabig, de aztán kiderült, hogy nem tudnám összeegyeztetni a tanfolyamokkal, amiket végzek. Nem bánom, mert nem hiszem hogy én lettem volna a kiválasztott, és a munkahely is kicsit simlisnek tűnt...
Tisztában vagyok vele, hogy nem csak én vagyok ebben a helyzetben, sőt! Rengetegen vannak, akik sokkal rosszabb helyzetben vannak nálam.
De tisztában vagyok azzal is, hogy okos vagyok, kitartó, könnyen tanulok és szeretek is új dolgokat tanulni. Tisztában vagyok emellett a hibáimmal is (nehezen kelek korán, a határidők lejárta előtt vagyok a legproduktívabb, hajlamos vagyok a halogatásra, stb.), de azt is tudom mikre vagyok képes. Csak sajnos nem is tudom megmutatni ezeket.
Na de nem akarok nagyon depresszívvé válni, ez csak egy tájékoztató jellegű bejegyzés a jelenlegi helyzetemről :) No meg azt mondják, hogy minél több fórumon hirdetem, hogy munkát keresek, annál nagyobb az esélye annak, hogy meg is találom!
Így, aki tud bármilyen hasznos információval szolgálni, az ne féljen megosztani velem hozzászólásban, vagy emailben:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése