B. Engelmann, G. Wallraff: Önök ott fenn, mi itt lenn
Végre ismét egy könyv kerül terítékre. Mostanság nem volt sok időm olvasni, de munkába menet és jövet a buszon mindig van 2*25 percem, amit olvasásra fordítok. És ha már újságíró suli, akkor témába vág ez a könyv.
A két író közül számomra Wallraff az ismertebb, kiemelkedőbb. A nevéből származik egy svéd kifejezés „wallraffen”, amit leleplezésként használhatunk. Ő, ha írt valamiről, akkor azt testközelből tette: feketének sminkelte magát, hogy saját bőrén tapasztalja a kisebbségeket érint rasszizmust a '90-es évek Németországában. Írásaival mindig a szegények, elesettek oldalán állt.
A könyv Nyugat-Németország társadalmának két szélső pólusát mutatja be megbízható források és személyes élmények alapján. Egyfelől a banki, ipari hatalmasságokat, másfelől a nekik alárendelt, elnyomott, kiszolgáltatott munkásokat. Bemutatja többek közt a Krupp, a Thurn und Taxis, a Henkel, az Oetker családok történetét, vagyonuk keletkezését. Szertefoszlatja a róluk szóló legendákat, olykor a középkorig, véres részletekig visszavezeti a családfájukat, maggazdagodásuk, hatalmuk történetét.
Nekem leginkább azok a riportok tetszenek, amelyekben Wallraff beépült, saját bőrén tapasztalja meg a munkások, alkalmazottak életét, a velük való bánásmódot. Ez sokkal hitelesebbé teszi, és érdekesebbé mint az ömlesztett adatok, bár azok is mind megbízható forrásból származnak.
Ajánlom a könyvet a történelem kedvelőinek, az irodalom, vagy az újságírás kedvelőinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése